A vers egy Giorgio de Chirico-festményre íródott, a festmény képeslap-reprodukcióját a költő szobájának ajtajára tűzte.
Párbeszéd a romok közt
Conversation Among The Ruins
Te ráengeded a vad fúriákat
Házam portikuszára: gyümölcsfüzéreket,
Pávákat, lantokat tépsz, elszaggatod
A forgószél ellen állított díszletet.
A falak most romokban: varjú károg
A roncs fényben, a pusztítás felett.
A varázs menekül örvényes szemed
Viharától, mint naptól a boszorkányok.
Tört oszlopok és sziklasivatag.
Állsz nyakkendősen, diadalmasan.:
Ülök fekete nézésed alatt,
Görög hősnő egy sorstragédiában.
A pusztításon van-e hatalom?
Győzni a vészen tudnak-e szavak?
1956
[Szabó T. Anna fordítása]
