Plath jegyzetfüzetében ezek a mottók szerepeltek:
Ficánkolunk, élünk, mint a halak,
Majd ráharapunk, keserű marad,
Ujjunkkal tapintjuk a kék eget,
Mit várhatunk eztán, még mi jöhet?
Nem Istenek alkonya: hajnali
köd, háború, háború, hallani.
[Louis MacNeice "Aubade"]
Csak akkor kezdünk el élni, amikor megérezzük az életben a tragédiát...
[W. B. Yeats]
A most és az itt a jövőnk, rajtunk keresztül a múltba merül...
[James Joyce]